kényszer látta már valaki A holló c. filmet? én nem, pedig érdekelne. úgy tudom, nem rég valamelyik kereskedelmi adón leadták, kár hogy nem láttam. gyönyörű és misztikus idézeteket találtam belőle, amik meghozták hozzá a kedvem. nem vagyok nagy filmező. egy csepp vértől sikolyrohamot kapok, de A holló-t mindenképp elkezdeném nézni, aztán ha véressé válna a helyzet vagy kikapcsap gomb, vagy a piros X. mind a kettő megfelelne. de egy ideig még biztosan nem fogom megnézni. na lépek, de itt vannak az idézetek, amik miatt 'megszomjaztam' A holló-ra.
ölelj meg! sziasztok. most is van net. hurrá-hurrá. de ki tudja meddig? ezzel a tudattal elég nehéz meghállni, hogy ne minden egyes nagy tartalmú oldal lassú betöltésénél azon gondolkozzam: 'megint elment?'. igazán irritáló. shajj. egy folytában ásítozok. csoda, hogy még nem ugrott ki az állkapcsom... na jó, ez a blog eddig siralmas. hogy miért? neeeeeeeeem, nem a net, hanem hogy unatkozom és magányos vagyok. persze nem olyan mély magány, csak jól esene társaságban lenni. jól esne pl. ha egyik barátnőm megölelne. igen, egy ölelés most mindennél jobban kellene. valahogy érzem, hosszú távon megfogok őrülni. jó lenne egy ölelés. tényleg. a suliban is szoktak ilyen 'ölelés rohamaim lenni'. na persze általában csak hülyén néznek rám. de azért néha enyhítik az ölélés 'szomjam'. ti nem szeretnétek megölelni? ^^ garantálom, hogy nem csak nekem fog jól esni. :3 várom a jelentkezőket. *vár, vár, vár* valaki? *vár, vár* bárki? *vár* akárki? *elkeseredik* senki? *megöleli magát* nem az igazi, de megteszi. egy ideig, aztááááááán... aztán ismét ölelést akarok majd. ×D de akkor már lesznek jelentkezők ugye? <3 na de rugaszkodjunk el a témától. holnap Mikulás. örüljünk. (: reméljük egy hajvaslót is bele tud majd tömni a cipőmbe... ×D ha nem, akkor így jártam. :P ^^" dizit akartam váltani Mikulás bácsi tiszteletére, de nincs szívem megválni ettől a dizitől. :P szóval marad. :D na húúúúzok. pápá!
ilyen is van néha >>Every Move a Picture - Signs of Life
sziasztok! képzeljétek el *megvárja, míg mindenki elképzeli* van netem. Oo ilyen is van... de komolyan, amikor van net külön ünnepnapnak kéne kinevezni (nem sok új ünnepünk lenne, az biztos). de most van és ez a lényeg. komolyabb témát most nem tudok felhozni. írnék, de nincs miről. vagyis lenne, de sok olyan dolog van, ami anno aktuális lett volna, msot már nem az, avgy nem szeretném sehol se fölhozni. vannka kifejezetten kényes dolgok, amiket szerettem volna itt bontogatni, deee... hagy ne ismételjem magam. szóval ennyi.
a régi énem? nem létezik! yo minna. megpróbálom időrendi sorrendbe írni a mondani valóm. szóval ugye alap dolgok: felkelek, felöltözök, megágyazok, fésülködöm, fogat mosok stb. mivel busszal mentem ezért korábban keltem (6 órakor). szólnak Nóriék, hogy nem busszal mennek. oké, beszélek Vivivel, hogy várjon meg. bebuszozok. semmi, abszolúte semmi érdekes nem történik. egy percig vártam Vivire. aztán megláttuk Domit, így hárman baktattunk a suli felé. beértünk, megreggeliztem, hülyültünk, elvoltunk. első óra: fizika. egész jól tudtam a dolgokat. túléltem, semmi fontos. második német. szokásos. Vivi mellé ültem és vele beszélgettem, meg természetesen csináltuk a feladatokat. harmadik óra ének volt. elején a betegségekről megy hányj egyet-ről(H1N1) beszélgettünk. kétszer vagy háromszor szóltam hozzá, mert tökre egyetértettem a tanárral. aztán daloltunk, meg megtanultuk a septimet. biosz volt a negyedik. én feleltem. 3-ra értékelt a tanár. sírva fakadtam. tanultam rá (másfél órát) és ez az eredménye. nem írta be, óra végéig le kellett írnom, azt amiből feleltem. ugyanazt írtam, mint amit elmondtam. viszek valami szorgalmit és arra majd kapok ötöst. na persze páran (hagy ne mondjak neveket) kötözködtek, hogy sírok és megkapom ezt a lehetőséget. igazából örülök. örülök, hogy ilyenkor elkezdenek a hátam mögött pusmogni, mert azt hiszik nem tudok róla. meg a fenéket. pontosan, névre szólóan eltudnám mondani, hogy kinek szúrtam/szúrom a szemét. sajnálom, rettentően érzékeny vagyok. miért fáj az nekik? költői kérdés. nagyon sokan azt mondják az osztályban: szeretelek. szeretelek, kedves vagy, aranyos vagy, igazad van stb. aztán meg kibeszélnek. ismerős a helyzet? ha nem, legyél boldog, ha igen, akkor meg csak sajnálni tudlak. néha olyan jól esne kiállni az osztály elé és vigyorogva a képükbe mondani: magasról tojok a fejetekre, a pusmogásaitokra, a megjegyzéseitekre. nem érdekeltek! de ezzel mivel lenne jobb? hogy mindenki megutáljon? helyesbítek: hogy még jobban utáljanak? nem kérek belőle köszönöm. ma haza felé, buszozás közben volt időm gondolkodni. nem fogok kötözködni és nem fognak érdekelni a megjegyzéseik. a pofájuk, amit akkor csinálnak, amikor rájönnek, hogy én már nem a régi vagyok. nem az a lány, aki azért küzd, hogy az osztály menői közé kerüljön. most már hidegen hagy. önmagam leszek. nem fogtok fölöttem basáskodni! nem! nem leszek a régi, soha, soha, SOHA. mi lesz erre az osztály válasza? szerintetek? bezony, jön a kurva anyázás. de én nem fogok hozzájuk lesüllyedni. én nem vagyok és nem is leszek olyan, mint egyesek. ha nem tetszik? miért barátkoznak velem? menjenek a saját fajtájukhoz. és majd megtudom, hogy kik a barátaim (höhö, érdekes felismerésben lesz részem...). na most már kiírtam magamból a mérgem. várjunk csak, nem írtam az ötödik óránkat. tesi. semmi fontos. igazából említést sem érdemel. bai~!!
ez a nap maga a csoda! yo! eléggé mérges vagyok. hogy mire? a netünkre. örülök, ha 2 percig működik. olyan... szánalmas. és mi nem teszünk semmit. miért? mert apumat nem idegesíti annyira, hogy tegyen valamit. ez egy csoda. örülök, ha ezt le tudom ide írni. jó, lépjünk túl rajta. a másik ami miatt nagyon mérges vagyok az úszás. ma volt úszásunk 5-6. órában. természetesen a vasalt hajam most olyan göndör mint a... nem tudom mi. marha jó. és mivel nincs hajvasalóm => fonott hajjal megyek suliba. csodás. úgy fogok kinézni, mint valami elmebeteg. kell ennél több? nem. aztán. nem birom megjegyezni a fizikát. nem. egszerűen nem megy. ki érti ezt? tényleg ki vagyok borulva. de ezek olyan kicsi dolgok, és mégis olyan idegesítőek. lassan diliházba kerülök. na jó nem, de legalább a net lenne jó! meg hát ugye lenne Egy Akatsukis élete - A film!! úgy vártam, de most nincs. enyhén szólva lehervaszt a dolog. egyetlen jó dolog van, hogy rendeltünk pizzát. ez azért egy kicsit enyhít a -nektek kicsi- gondjaimon. na bai~~!
|